ÖZVEGYI NYUGDÍJ 2012. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Az özvegyi nyugdíj egyik lényeges eleme, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Az elhunyt jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen, vagy saját jogú nyugellátásban részesüljön. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj illetve özvegyi nyugdíj illeti meg.

A nyugdíjtörvény szerint tehát özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, illetve bejegyzett élettársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Az élettárs viszont csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyt személlyel annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Az elvált, illetve a házastársától külön élő személy is jogosult lehet özvegyi nyugdíjra, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.

Abban az esetben viszont, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az özvegyi nyugdíj mértéke.

Ha az özvegy saját jogú nyugellátásban nem részesül, de a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhaltat halála időpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban is részesül, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

60 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól kezdődően, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Az özvegyi nyugdíj folyósítását meg kell szüntetni, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt, illetőleg bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

Az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni, amennyiben viszont az elhunyt már nyugellátásban részesült, az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.